Hogyan indítsak coworking irodát? – 1. rész: A vállalkozás alapjai

Az elmúlt évek egyik látványos ingatlanpiaci trendje volt a coworking irodák elterjedése. A modellben üzleti lehetőséget látva sokan belevágtak egy saját közösségi iroda létrehozásába. Az első hazai iroda, a LOFFICE 2009-es indulása óta gomba módjára nőttek ki az új helyek – főleg Budapesten –, és sorra szerveződtek a vállalkozói közösségek.

A coworking-projektek rentabilitása azonban még 2020-ban is sokszor kétséges. A kevés szabadúszó és a munkastílus ismeretlensége még mindig megnehezíti a közösségi irodák országos elterjedését. Ráadásul idén egy újabb nehézséggel is szembe kellett néznie a coworking-piacnak: a koronavírus-járvánnyal.

Cikksorozatunkban azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amiket egy potenciális coworkingiroda-alapítónak mindenképp át kell gondolnia. Az első részben a vállalkozások alapjaival, a különböző cégformák előnyeivel és hátrányaival foglalkozunk, valamint adózási-pénzügyi kérdéseket veszünk sorra.

Van benne fantázia

A közösségi irodák világnapját augusztus 9-én tartják. Azért ezen a napon, mert a San Francisco-i sztárprogramozó, Brad Neuberg – az első iroda megalapítója – 2005. augusztus 9-én tette közzé „kiáltványát” egy blogbejegyzés formájában, amiben közös munkavégzésre hívta a világ szabadúszóit. Ami azóta történt – ahogy mondani szokták –, történelem. A DeskMag felmérése szerint 2019 végére 22 ezer coworking iroda működött a világon, melyekben 2,2 millió ember dolgozott.

Viszonylag korán, 2009-ben indult el az első hazai közösség iroda, a LOFFICE, mely mind a mai napig fennmaradt, sőt 2020-ban új székházba költözött. A 2010-es évek során sok iroda indult, de sok meg is szűnt. A CoworkingKeresőn jelenleg (2020. augusztus) megtalálható 45 db működő iroda közül 29-et az évtized második felében alapítottak. A csúcsév pedig 2019 volt, amikor 11 új irodával bővült a piac.


A CoworkingKeresőn 2020 augusztusában megtalálható irodák az alapítás ideje szerint

Az évtized első feléből 11 iroda maradt fenn. Az „első fecskéknek” nem volt könnyű, bár a szellemi szabadfoglalkozású réteg már a 2010-es évek elején is jelentős nagyságú volt – főleg Budapesten –, ők még többnyire otthonról vagy kávézókból dolgoztak, a coworking munkastílus teljesen ismeretlen volt. Ezek az irodák még nem is egymással versengtek, hanem a potenciális coworkereknek próbálták bemutatni a koncepciót és elmondani, miért is volna jó az nekik.

A gazdasági világválság után a rugalmas irodabérleti megoldások iránti kereslet, a KATA-adózás bevezetése következtében megugró egyénivállalkozás-szám, a home office és a felhőalapú-rendszerek elterjedése mind a coworking munkavégzés malmára hajtotta vizet. A 2010-es évek végére digitális nomádnak lenni és coworking irodában dolgozni már nem csak egy szabad, kötöttségektől mentes munkastílust jelentett, de a fővárosban – és az évtized második felétől a vidéki nagyvárosokban is – trendi dologgá vált. Nem csoda hát, hogy pl. a Minner üzleti blog a vidéki coworking irodaindítást is felvette a 2019-es üzleti ötletei közé, és egy közel egy órás podcastben foglalkozott a témával.

Forprofit vs. nonprofit

Kezdjük is az alapoknál, nézzük, milyen cégformát, tevékenységi kört és adózást érdemes választani!

A forprofit vállalkozási formák közül egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként, utóbbi esetében Bt. vagy Kft. formájában tudsz coworking irodát alapítani (Zrt. forma nagyobb projektek számára javasolt).

A hazai piacon több példa is van rá, hogy az irodát – közösségi jellegéből adódóan – nonprofit szervezetek, pl. egyesületek vagy nonprofit gazdasági társaságok tartják fenn. Mivel egy coworking iroda működtetésén jellemzően kicsi a haszon, de a közösségépítés, tudásmegosztás fontos eleme, ezért a nonprofit működtetéssel is teljesen összeegyeztethető.

A coworking mint komplex irodai szolgáltatás nem igazán fér bele egyik TEÁOR-ba sem. A tevékenységet leginkább fedő és leggyakrabban alkalmazott TEÁOR a 6820 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. Mivel a coworking esetében a fő szolgáltatás az ingatlanban található kisebb területek – irodarész, tárgyaló, munkaállomás – bérbeadása hosszabb-rövidebb időre, és minden egyéb szolgáltatás csak ezt egészíti ki, ezért érdemes fő TEÁOR-ként – illetve egyéni vállalkozók esetében fő ÖVTJ-ként– a 6820-as tevékenységet felvenni. További tevékenységként pedig olyan TEÁOR-ok jöhetnek szóba, mint pl. a 8219 – Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás vagy a 8230 – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése.

Katázás kizárva

Egyéni vállalkozóként vagy Bt.-ként érdemes volna a KATA-adózást választani, azonban a törvény a 6820-as TEÁOR alá tartozó bérbeadási tevékenység esetén megtiltja a KATA alkalmazását. Ezért egyéni vállalkozóknál csak az SZJA-törvénynek megfelelő adózás jöhet szóba.

Társas vállalkozások esetében megfontolandó a KIVA alkalmazása, amely már a cég megalapításától választható. A KIVA azoknak megfelelő, akiknél magas a bérköltség, és a nyereség visszaforgatásából folyamatosan beruházásokat, fejlesztéseket valósítanak meg.  Mivel gyakran már a coworking iroda kialakítása is jelentős beruházásokat kíván meg, a működés fő költségeleme pedig a legtöbb esetben a tulajdonos és/vagy dolgozó munkabére, ezért a KIVA sokaknak ideális választás lehet.

Kockázatos játék

Ahogy a bevezetőben említettem, még 2020-ban is bizonytalan egy coworking-projekt sikere. A megmaradás kulcsa sok esetben az iroda közösségéhez való hozzáállás, ami alapján a helyek kétfelé oszthatók. Az egyik működési modell középpontjában a közösségépítés, a networking, a vállalkozói kompetenciák fejlesztése áll, aminek érdekében rendszeres eseményeket, workshopokat tartanak. A másik modell a közösséggel való foglalkozást „meg akarja úszni”, bár megteremti a tagok közti interakciók lehetőségét, aktívan nem tesz azok létrejöttéért, és inkább az iroda lokációjára, felszereltségére helyezi a hangsúlyt.

A közösségi események sokszor megkerülhetetlenek egy coworking iroda életében

A CoworkingKeresőn mindkét típusra van példa, de a fejlődő és hosszabb távon fennmaradó közösségi irodák valóban közösséget építenek. Kisebb irodák aktív közösségépítés nélkül is fennmaradhatnak, de elengedhetetlen számukra a frekventált helyszín és a külföldi turistaforgalom, ezért legtöbbjük Budapest belvárosában található.

Felelősségi kérdések

Mivel az irodaindítás rejthet kockázatot, ha valaki rosszul méri fel a piacot, ezért érdemes átgondolni a cégben történő felelősségvállalást. Egyéni vállalkozóként, Bt. beltagjaként, sőt Kft. egyszemélyes tulajdonosaként is felelsz a magánvagyonoddal a vállalkozás kötelezettségeiért.

Egyéni vállalkozás és Bt. esetében a korlátlan felelősségvállalás elkerülhetetlen, Kft. esetében azonban egy tulajdonostárs bevonásával már korlátozottan, vagyoni betéteitek erejéig fogtok felelni a cég kötelezettségeiért. A Kft. esetében azonban hátrány, hogy ezen betétek végösszegének a 3 millió Ft-ot el kell érnie, míg egyéni vállalkozás és Bt. esetében nincs minimum összeg meghatározva.

Te mit gondolsz a coworking irodáról, mint befektetési lehetőségről? Mindent összeszedtünk, amit a vállalkozás alapításánál át kell gondolni? Oszd meg velünk a véleményed!
Következő cikkünkben a coworking iroda infrastruktúrájával foglalkozunk!

Szólj hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.